Egy korábbi post-omban, már szót emeltem a IT / Network és az építőipar kapcsolatáról. Az akkori projektet sikerrel zártuk, és mai napig hellyel-közzel rendben működnek azok a berendezések, amiket akkor sovány-malac vágtában terveztünk (megvalósítási szempontból) és valósítottunk meg. Azóta eltelt 5 év kapcsán és az akkori tapasztalatokat felhasználva új jogosultsági babérokra szeretnék törni, így ezzel tapasztalt kihívásokat osztok meg veletek.
Jogosultságok
Az informatika és a telekommunikáció világa igen széles látásmódot igényel, kezdve az infrastrukturális elemektől a szoftvereken át egészen a vezérlő protokollokig. Az iparági ajánlások legjobb gyakorlatok mellett mára több jogi környezet is szabályozza ezen tevékenységekhez kapcsolódó törvényes kereteket, gondoljunk például az adatkezeléshez kapcsolódó GDPR, vagy a pénzügyi szférát érintő DORA vagy a kritikus tevékenységet végrehajtó cégek NIS2 megfelelésére. Ezek a szabályozások törvények és rendeletek törvényes keretet biztosítanak arra vonatkozóan, hogy mit és hogyan építhetünk be a rendszereinkbe, hogyan integrálhatjuk egymással, hogyan férhetnek hozzá a felhasználók.
Ehhez hasonlóan a magyar törvények, kormány rendeletek, önkormányzati rendeletek és szabványok (amennyiben törvényi hivatkozás van rájuk) szintén befolyásolják a leendő rendszerek tervezését és kivitelezését az építőipari tevékenységek során is, amelynél törvény még a tervező és kivitelező valamint ellenőrző személyekre és szakértőkre is bizonyos szintű megfelelőségeket ír elő.
Ezen szabályozási környezetért és tevékenységekhez kapcsolódó jogosultságok karbantartásáért a Magyar Mérnöki Kamara felel illetve a vármegyei kamarák (esetemben a Budapest és Pest vármegyei Mérnöki Kamara).
Kamara tagság és jogosultság előfeltétele is iskolai végzettségekhez kötött (BSc vagy MSc).
Szakterületünket érintő jogosultságok közül 3 építőiparban és építészetben használatos jogosultság is érdekes lehet:
- Műszaki Ellenőr (ME)
- Felelős Műszaki Vezető (FMV)
- Felelős Tervező (T)
Az informatikában és telekommunikációban alkalmazott szakmai szintek és dokumentáltsági elvárások nehezen egyeztethetők össze ezekkel a tevékenységekkel, legalábbis 5 évvel ezelőtt, amikor egy projekt kapcsán felmerült részünkről az FMV jogosultság szükségessége, még nem volt annyira explicit, hogy egy gyengeáramú aktív rendszer építése során milyen jogosultságokra is lenne szükség, akkoriban három szakági jogosultság felelhetett meg ennek a kritériumnak:
- Hírközlési építmények építési-szerelési munkáinak felelős műszaki vezetése
- Távközlési építmények villamos-szerelési munkáinak felelős műszaki vezetése
- Épületvillamossági felelős műszaki vezető
Ezek a szakmagyakorláshoz kapcsolódó jogosultságok megszerzéséhez szükséges az érvényben lévő jogszabályok (törvények, kormány rendeletek, önkormányzati rendeletek)és vagy jogszabályi fogalmak ismerete, illetve a szakmához kapcsolódó specifikus tudásanyag feldolgozása.
Nagyjából 5 éve sikeresen teljesítettem az MV-TV és MV-TE jogosultsági vizsgákat, nyilván a szükséges előfeltételekkel már rendelkeztem, és most kezdtem be a tervezői jogosultságok megszerzésébe, amelyek egyfajta frissítésül is szolgálhatnak a meglévő jogosultságaimhoz.
Akkor ez most olyan mint egy CCIE vagy ilyesmi?
Röviden: Igen is, meg nem is.
Igen, mert vizsgázni kell a tudásanyagból, bár itt a gyakorlatot előre kell igazolni, mielőtt vizsgát tesz valaki és nem , mert alapvetően nem csak specifikus szakmai jellegű kérdések jöhetnek egy írásbeli vagy szóbeli alkalmával, hanem főleg szabályozási környezettel kapcsolatos ismertekre kérdeznek rá.
Sikeresen teljesítettem már az HI-V-hez (vezetékes infokommunikációs rendszerek, hálózatok, helyi és helyközi távközlési infrastruktúrák tervezésére jogosultság) kapcsolódó alap és szakspecifikus vizsgákat, most egy úgynevezett IT tervező jogosultsági vizsgára készülök. Ennek az anyagfeldolgozásába kezdtem bele néhány nappal ezelőtt, és kellemesen "csalódtam", hiszen a valós munkához kapcsolódó jó általános tudásanyagot tartalmaz a felkészítő anyag amely olyan 300-400 oldal terjedelmű...
Az anyag olvasmányos formában olyan témakört feszeget, hogy mi a tervezőnek feladata, milyen tervezési koncepciókat és mikor kövessen, megemlítve, az agilis, scrum, TOGAF, Zachmann keretrendszereket, amik segítségével egy viszonylag egységes minőségű tervdokumentáció és eredménytermék készíthető, mindig az aktuális projekt vagy ügyfél üzleti igényeihez alkalmazkodóan. A tervezési segédlet és a mellékletei tartalmazzák, azokat a tervezői sablonokat, amik "bármilyen" IT projekt kapcsán jó kiindulási alapot adhatnak arra, hogy miként kell a projektet tervezni és kivitelezni. Persze egy IT architectnek nem feladata minden területen a specifikumok meghatározása és nem is lehetséges, viszont egy jó fejlesztési koncepció megalkotása, amibe minden érintett technológia architect vagy mérnök hozzá tudja tenni a saját megoldását.
A dokumentum aztán sorra is veszi, a különböző architektúrákat, általános elméleti síkon egy-egy gyakorlati betekintéssel.
Nos van olyan 120+ kérdés írás és szóbeli, amelyekre a tananyagban fellelhetők a válaszok, ezek némely ponton túl általánosak, vagy túl mély tudást igényelnek - Egy szakmában dolgozó IT tervező nem minden területen rendelkezik mély szoftverfejlesztési és kódolási ismertekkel - de megugorhatónak érzem, aztán majd meglátjuk mi lesz április 9-én ;-)
Az MMK lehetőséget biztosít online (proctored) és on-site vizsgára is, és számomra meglepő módon a on-line szóbeli is lehet. (Gondolom az írásbeli eredmény %-kos függvényében).
Kíváncsi leszek, mennyire lesz harmóniában a tananyag majd az éles vizsgával, remélem sunyiban nem változott a hivatalos kérdésbank.
Addig is akit érdekel a téma az böngéssze a mmk releváns oldalát, vagy a vármegyei kamara honlapját a jogosultságok feltételeiről.
Addig is Kellemes Húsvéti Ünnepet!