Fiam meséi

Mese a csoda mókusról

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény ember. Az az ember nagyon öreg volt.Volt két okos ,ügyes, szorgalmas fia. Amikor a két fiú az erdőben játszott, egy furcsa fehér szőrű mókussal találkoztak, aki tudott beszélni. Azt mondta a mókus:
- Kövesetek engem!
A két fiú bele egyezett. Amikor már egy napja követték és látta a mókus, hogy a két fiú elfáradt azt mondta nekik:
- Itt egy tiszta vizű folyó, ebből igyatok, itt egy almafa, erről egyetek.
Miután eltelt egy óra, tovább indultak. A második nap egyszer csak a mókus eltűnt. A két fiú észrevette, hogy egy csoda szép helyen vannak. Elhatározták, hogy itt le táboroznak találnak feleséget, családot alapítanak, boldogan élnek. Ez így is lett, a két fiú megnősült és családot alapított. Boldogan éltek, amíg meg nem haltak.

írta: Makláry Szabolcs Zoltán

Érdekesebb bejegyzések

Hálózat-virtualizáció a gyakorlatban - ACI fabric E01

Cisco ACI Kellett már nekünk mint egy falat kenyér, hogy végre történjen ebben VLAN-okba költözött posványos DC rendszerekkel valami... valami új. Mit tegyünk, ha hálózati infrastruktúrát az határozza meg, hogy adott VLAN-ok, hol vagy hol nem szerepelhetnek az infrastruktúrában, ha egy létesítést 8 különböző IT vezetőnek kell jóváhagyni, ha a felelősség tolása másra fontosabb, mint a projekt végrehajtása. Cisco ACI-ról írni nehéz dolog egy olyan alternatív IT valóságban, ami ma Magyarországon van... Mert amíg azzal küzdünk bizonyos helyeken, hogy az ultrafontos IT app egy 486-os gépen fut, ami csak 10M half-ot tud, addig nem tudjuk a 20 éve EoS demarkációs switch-et lecserélni, a lassan szintén EoS státuszba kerülő "legújabb" Nexus switch-re. Addig felesleges bárminek is a infrastruktúrában alkalmazás centrikusnak lenni, amíg az alkalmazásunkat támogató csapat az eniac-os lyukkártyás időszakon mereng, és még mindig nem fogadja el 21 századot. Mint azt egy korábbi be

SD-WAN vagy SD-NINCS II. epizód Cisco (Viptela) 1

Cisco SD-WAN első rész Bevezető Élek az alkotói szabadság jogával, és ellentétben az eddigiekkel kicsit rövídítek a post címén. Eredetileg ez a sorozat Hálózat-virtualizáció a gyakorlatban SD-WAN vagy SD-NINCS II.rész Cisco (Viptela) 1 címet kapta volna, csak hát: Kib@#&0tul hosszú lenne. Az SD-WAN témakör önmagában megér egy post sorozatot. A Cisco SD-WAN-ról sok mindent lehet írni, így ez is megér egy önálló post sorozatot. Cisco SD-WAN-nak nem kis történelmi háttere van már, hiszen a megoldást szakmai berkekben leánykori néven viptelának is hívják. A Cisco 2017 májusában fejezte be a Viptela akvizícióját, és termékeit saját megoldásként, immáron 3 éve Cisco SD-WAN megoldás részeként kínálja az ügyfelei felé. Azért hivatkozunk a szakzsargonban Viptela néven a megoldásra, mert a Cisco-nak további SD-WAN megoldásai léteznek, illetve léteztek: SD-BRANCH (ENCS platform) Meraki SD-WAN IWAN (performance routing alapú, APIC-EM vezérelt kezdeményezés, ami sajnos kihalt )

Hálózat-virtualizáció a gyakorlatban SD-WAN vagy SD-NINCS I. epizód Fortigate

SD-WAN vagy SD-NINCS I. rész Ez a bejegyzés sorozat ötlete, akkor merült fel bennem, amikor különböző gyártók SD-WAN-nak titulált megoldásait próbáltam összegezni magamban... Figyelemebe véve az alap elképzelést és a technikai megvalósíthatóságot, három kategóriát állítottam fel ezekre megoldásokra: SD-WAN megoldások - melyek biztosítják a transzport agnosztikus átvitelt, lehetőséget adnak a szolgáltatótól független topológia kialakítására központi orkesztráció és kontroll segítségével, továbbá az üzleti alkalmazások számára északi irányú API integrációra adnak lehetőséget. SD-NINCS megoldások - melyek marketing anyagokban szerepeltetik az SD-WAN-t, viszont technikai oldalról csak egy jól komponált policy based routing, ami maximum megvalósítható. SD-LESZ megoldás - valahol a kettő között... Fortigate SD-WAN Március 13-ka óta HOME-OFFICE-ban dolgozom. Nem volt egyszerű az átállás, legalábbis mentálisan mindenképpen megterhelő a napi feladatok elvégzése úgy, hogy közbe

IPAR 4.0 - Okos megoldások, hülyén megvalósítva

IPAR 4.0 Telekommunikációs és informatikai berkekben, az IPAR 4.0 eszközöket valahogy úgy definiáljuk, hogy ipari cuccok amik IP hálózaton is kommunikálnak... Természetesen ez egy durva egyszerűsítés, de ebből a szögből nézve a gyártásban betöltött szerepe nem annyira fontos, mint a hálózatban elfoglalt helye. Ezek olyan tipikusan beágyazott-rendszer alapú megoldások, melyek saját operációs rendszerrel rendelkezhetnek, és IP kommunikációra, egy már korábban lefejlesztett általában valamilyen linux alapú kernel modult használnak. Az ilyen eszközök mondhatni semmilyen tűzfal vagy végpontvédelmi megoldással nem rendelkeznek, kommunikációjuk az adatgyűjtő berendezésekkel általában nem titkosított, így potenciális veszélyforrást jelentenek a hálózatunkban. Nos eddigi tapasztalataim alapján az IoT és/vagy SMART termékek terén az, hogy minél olcsóbban, minél több szolgáltatást legyenek képesek nyújtani a végfelhasználó felé. A ipari plc-k vezérlő szoftvere - amin keresztül menedzs