Röviden: NEM Hosszabban: Nem egészen, a teljes IPv6 átálláshoz nem elegendő csak a hálózat eszközök (több mint 10 éve meglévő) képességeit kihasználni, hanem ehhez a teljes informatikai iparágnak kellene paradigmaváltáson átmenni, ami azt jelenti, hogy a felhasználói (business és consumer) alkalmazásoknak minden kétséget kizáróan nagy rendelkezésre állással kellene támogatni a TCP/IPv6 stack-et (sok helyen tapasztaltam, hogy még a TCPv4-et sem sikerült minden kétséget kizáróan jól implementálni, de még operációs rendszerek szintjén sem). Viszont a szolgáltatók a publikus IPv4 kifogyást megelőzendő a szolgáltatói környezetet már migrálhatják IPv6-os hálózatra, ami megfordíthatja a korábbi, IPv6 over IPv4 (MPLS vPE6) vagy dual-stack (Internet) architektúrát  akár natív  IPv4 over IPv6 (SRv6) jellegű felállásra. A teljes képhez sok mindent tisztába kellene tenni, de élek az alkotói szabadsággal és úgy vagyok vele, hogy nem célom most itt mindenkit telekommunikációs mérnökké avanz...

 A Segment Routing hálózatok kapcsán már írtam egy szösszenet arról, hogy mi a különbség a source-routing és hagyományos routing megoldások között. Azt gondolhatjátok az Segment Routing egy újabb forwarding mechanizmus csupán, ami optimalizálhatja az IP csomagok szállítási módját a nagyteljesítményű szolgáltatói és adatközponti hálózatokban, de ez korántsem ilyen egyszerű. Az SR megoldásoknak két alapvető csoportja létezik, annak függvényében milyen architektúrára szeretnénk támaszkodni a jövőben. Segment Routing MPLS - SR-MPLS Segment Routing IPv6  - SRv6 SR-MPLS MPLS hálózatok felépítése, szolgáltató modell függvényében, rengeteg kontrol protokollt tartalmazhatnak, kezdve a link-state alapú IGP protokolltól (ami lehet OSPF vagy ISIS) a szolgáltatások kialakításáért felelős BGP-n át egészen a RSVP-TE-ig és ne feledkezzünk meg a címkék terjesztésért felelős LDP protokollról sem. Ez számszakilag is 4 protokoll, aminek folyamatosan kell futni, ami azt jelenti, hogy háttérben a ...